The post Évi 630GW napenergia kiépítésére van szükség 2030-ig a 0 nettó célhoz appeared first on Napelemespályázatok.
]]>Megjelent az International Energy Agency (IEA) első Net-Zero Stratégiája, a Net Zero by 2050: A roadmap for the global energy system (Nulla nettó 2050-re: Ütemterv a globális energiarendszerhez). Ami azokat az ipari, infrastrukturális, beruházási, illetve energia-összetétellel kapcsolatos változásokat tartalmazza, amelyek az ellenőrző szerv szerint szükségesek a szén-dioxid semlegesség évszázad közepéig való eléréséhez.
A dokumentum, amely azért lett létrehozva, hogy informálja a világ vezetőit az idén novemberben tartandó 26th Conference of the Parties (COP26) előtt, közli, hogy a megújuló energiaforrások „kulcsfontosságúak a kibocsátás csökkentésében. Ám a kapacitást jelentősen növelni kell az elkövetkező 30 évben. Faith Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint az ütemterv megmutatja, hogy a nulla nettó 2050-re való elérésének esélye „szűk, de nincs veszve”. Azonban a sebesség miatt, amelyre ehhez szükség van valamennyi szektorban az komoly feladat lesz a „legnagyobb kihívás, amellyel az emberiség eddig szembe nézett”.
A jelentés leszögezi, hogy a világnak 630 GW új napenergia kapacitásra lesz szüksége évente 2030-ig annak érdekében, hogy az iparág megfelelőképpen támogassa a nettó nulla globális elérését. Ez jelentős növekedést jelent a szervezet szerint tavaly installált 135 GW-ról. Körülbelül 240 millió tulajdonosnak kellene napelemrendszert elhelyeznie a háztetőjén 2050-ig. Továbbá a megújuló energiaforrásoknak a világ energiaellátásának 88%-át kell majd kitennie a szén-dioxid kibocsátás semlegesítéséhez. Jelenleg körülbelül 25 millió otthon rendelkezik a tetőn elhelyezett napelemmel.
Az IEA szerint amikor csak lehetőség van rá, az újonnan épülő illetve már létező épületek esetében is „integrálni kell helyben elérhető megújuló energiaforrásokat”, mint például a napenergiát.
Ennek a számnak azonban magasabbnak kell lennie, ha a bioenergia kapacitást nem vesszük számításba. A beszámoló kijelenti, hogy a globális fenntartható bioenergia-felhasználás növekedése nem garantált, különösen mivel bizonytalan, hogy mennyi földterületet lehetséges bioenergia-termelésre átalakítani.
A nulla nettó kibocsátás bioenergia-földhasználat bővítése nélkül való eléréséhez 24 TW nap- illetve szélenergiát kellene kiépíteni, valamint majdnem 350 GW további tároló kapacitást 2050-ben. A fosszilis tüzelésű erőművek esetében a szén-dioxid-leválasztási technológia használatának elmulasztásával, illetve az atomenergiával kapcsolatos kellő időben való döntéshozatal nélkül szintén „jelentős növekedés” következne be a napenergia kapacitás iránti keresletben, amely 24 TW-tal több energiát tenne szükségessé, mint az IEA eredeti nettó-nulla-kibocsátás-modellje.
Egy másik jelentésben a szervezet közli, hogy az éves napenergia-addíciók várhatóan meghaladják a 160 GW-ot 2022-re, a globális villamosenergiapiac „új királyává” téve azt. Ez a számadat alacsonyabb, mint a BloombergNEF előrejelzése, amely azt tartalmazza, hogy ez a napenergia-kiépítés elérheti akár a 221 GW-ot is 2022-ben, valamint 240 GW-ot 2023-ban.
Birol azt nyilatkozta, hogy ha a globális ipari vezetők követik a stratégiát, az „történelmi növekedési hullámot hoz majd a tiszta energiával kapcsolatos befektetésekben”. Az energiába való teljes éves tőkebefektetésnek nőnie kell majd a globális GDP 2.5%-áról, ahol a jelentés szerint az elmúlt években tartott, körülbelül 4.5%-ra 2030-ban, amely nagyjából 1.6 billió USD. A fosszilis tüzelőanyagok arányának a globális energiamixben szintén csökkennie kell az elmúlt évek 25%-os arányáról csupán 7%-ra 2050-ig. A hálózati korszerűsítésekbe és bővítésekbe való befektetés is „nélkülözhetetlen” lesz a nettó nulla eléréséhez, írja a jelentés. Az IEA azt jósolja, hogy a villamosenergia-hálózatokra fordított globális tőke meghaladja majd a 900 milliárd USD-t 2040-ig.
Birol szerint a nulla nettó világviszonylatban való elérésének feladata „óriási lehetőség” a globális gazdaságok számára. „Biztosítanunk kell, hogy a fejlődő gazdaságokhoz eljusson a finanszírozás és technológiai szakértelem amire szükségük van az energiarendszereik oly módon való kiépítéséhez, amely fenntarthatóan fedezi a bővülő populációk és gazdaságok szükségleteit.”
Forrás: https://www.pv-tech.org/iea-630gw-of-solar-to-be-deployed-annually-by-2030-to-reach-net-zero/
The post Évi 630GW napenergia kiépítésére van szükség 2030-ig a 0 nettó célhoz appeared first on Napelemespályázatok.
]]>The post A francia CNR vállalat 1 GWp napelem telepítését célozza meg 2030-ig appeared first on Napelemespályázatok.
]]>A Solarhona névre keresztelt egység 2030-ig 1 GWp napenergiát kíván telepíteni, előnyben részesítve a 4 MWp kapacitásig terjedő szárazföldi és úszó fotovoltaikus projekteket, valamint a kereskedelmi és ipari tetőtéri rendszereket.
A CNR szerint a leányvállalat üzleti modellje lehetővé teszi, hogy partnerei – helyi hatóságok, cégek, és gazdálkodók – részt vegyenek a napenergia-projektek vezetésében.
A már több mint 80 üzemen dolgozó Solarhona 20 alkalmazottat foglalkoztat, és a következő évben azt tervezi, hogy megduplázza a munkaerejét.
A CNR honlapja szerint a cég 4 GW már telepített megújuló kapacitással rendelkezik, beleértve 45 vízerőművet, 46 szélerőművet és 22 napenergia-projektet.
A CNR igazgatóságának elnöke, Laurence Borie-Bancel elmondta, hogy a vállalat újratervezte üzleti modelljét a megújuló energiaforrások fejlesztésének felgyorsítása érdekében.
A CNR terjeszkedése az úszó napelem szegmensben azzal történt, hogy a megújuló energiaforrásokat fejlesztő és vagyonkezelő RES tavaly megkapta a tervezési engedélyt egy 65,5 MW-os úszó napelemes projektre, amelyet egy északkelet-franciaországi korábbi kőfejtő területén telepítenek majd.
A Fitch Solutions tanácsadó cég legújabb kutatása szerint az úszó napelemek globális szintű növekedése jelentős előnyökkel jár majd a vízi szivattyús tárolás szektora számára, tekintettel a két technológia közötti szinergiára.
The post A francia CNR vállalat 1 GWp napelem telepítését célozza meg 2030-ig appeared first on Napelemespályázatok.
]]>The post Napenergia-gyártási projektet indítanak, a tagállamok csatlakozását is várják appeared first on Napelemespályázatok.
]]>Az IPCEI-PV pénteken indult el egy brüsszeli rendezvényen, amely az Európai Bizottság, a tagállamok, és a napelemgyártó ipar magas szintű képviselőit hozta össze annak érdekében, hogy megvizsgálják a folyamat működését és a jelenlegi uniós gyártási környezetet, valamint megtervezzék a folyamat elindításához szükséges következő lépéseket.
A rendezvény szorosan követte az EU új napenergia-stratégiájának közzétételét, amely lefektette az európai napelemipari szövetség (European Solar PV Industry Alliance) létrehozásának terveit, melynek célja egy ipari napenergia-értéklánc kiterjesztésének elősegítése az EU-ban, és amely konkrét támogatást is ígér az erőforrásaikat az „áttörést jelentő technológiákra és innovációra” összpontosító tagállamok számára.
Az ESMC az európai napenergia-ágazat pozitív fogadtatása mellett kijelentette, hogy támogatja „az EU napenergia-stratégiájában bemutatott többi kezdeményezést”, „beleértve az EU Solar PV Industry Alliance létrehozását, amely a jövőben feltérképezi a pénzügyi támogatás elérhetőségét, magánbefektetéseket vonz, és elősegíti a párbeszédet és a partnerek egymásra találását a termelők és ügyfelek között”.
Azt is közölték továbbá, hogy az IPCEI-PV keretrendszerét úgy alakították ki, hogy „biztosítsa az európai napelemgyártó ipar hosszú távú versenyképességét azáltal, hogy mobilizálja az EU tagállamainak támogatását az innovatív és áttörést jelentő PV-technológiák számára”.
Az IPCEI-PV keretrendszer jelenleg hat projektből áll, de szívesen fogadnak további projekteket és megállapodásokat az értéklánc egészéről, jelezte az ESMC.
A rendezvényen megállapodtak abban, hogy az elkövetkező hetekben minden EU-tagállamot meghívnak a kezdeményezéshez való csatlakozásra, azzal a céllal, hogy már idén nyáron különböző programokat indítsanak el és döntéseket hozzanak azokkal kapcsolatban.
Öt tagállam – Ausztria, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország és Spanyolország – már kifejezte teljes támogatását az IPCEI-PV keretrendszer mellett, Spanyolország pedig beleegyezett, hogy vezesse és koordinálja a folyamatot.
The post Napenergia-gyártási projektet indítanak, a tagállamok csatlakozását is várják appeared first on Napelemespályázatok.
]]>The post Újraindították az Európai Fotovoltaikus Innovációs Platformot appeared first on Napelemespályázatok.
]]>Az Európai Unió (EU) által finanszírozott ETIP PV egy független szervezet, amely tanáccsal szolgál a napelemek versenyképességével, digitalizálásával, iparosításával, életciklus-értékelésével, valamint integrált technológiákkal kapcsolatban.
Az Európai Bizottság mérföldkőnek számító napenergia-stratégiájának létrehozását követően az ETIP PV megújítása az évtized meghatározó európai napenergia-szabályozásának műszaki megtervezésén és megvalósításán keresztül támogatja majd a döntéshozókat – áll a testület sajtóközleményében.
Ajánlásai kiterjedhetnek olyan területekre is, mint a kutatás és innováció, a versenyképesség, az oktatás és az iparpolitika.
A májusban közzétett EU-s napenergia-stratégia azt a célt fogalmazza meg, hogy a szervezet 2025-re elérje a 400 GWdc kiépített napelemet, 2030-ra pedig csaknem 740 GWdc-t, ami jelentős ugrás a korábbi ambíciókhoz képest.
Az EU négy kezdeményezést javasolt a stratégia részeként a kiépítés fellendítésére, melyek a tetőtéri napenergia-programot, a széles körű engedélyezési reformot, a szakképzettség hiányának kezelését, és a PV-gyártás nagyobb mértékű támogatását foglalják magukban.
A tervek szerint 2022-től 2025-ig működő ETIP PV egy állandó irányítócsoport, valamint a napelem-ipar és az akadémiai szakértők témaspecifikus munkacsoportjai köré épül majd.
Az új irányítóbizottsági elnököket a 2022. október 10-i ülésen fogják megválasztani.
A SolarPower Europe kereskedelmi szövetség előrejelzése szerint idén körülbelül 39 GW napenergiát telepítenek majd az EU-ban, szemben a tavalyi 27 GW-tal, ahogyan az országok több megújuló energia bevezetésére és az orosz gáz felhasználásának csökkentésére törekednek.
Forrás: https://www.pv-tech.org/european-platform-for-pv-innovation-relaunched-to-promote-solar-uptake/
The post Újraindították az Európai Fotovoltaikus Innovációs Platformot appeared first on Napelemespályázatok.
]]>The post 2050-re a napelemek a globális villamosenergia-termelés 38%-át adják majd appeared first on Napelemespályázatok.
]]>A biztosítási és kockázatkezelési szolgáltató várakozásai szerint a század közepére 14,5 TW lesz majd a napelemes kapacitás, amelyből 9,5 TW lesz önálló PV, és 5 TW lesz napelem-plusz-tároló.
A DNV ‘Energy Transition Outlook’ jelentésének hatodik kiadása megállapította, hogy a napelem és a szélenergia a legtöbb helyen már a legolcsóbb villamosenergia-forma, és 2050-re együttesen 69%-os részesedéssel fogják uralni az áramtermelést.
„A globális energetikai átállás legerősebb motorja a nap- és szélenergia gyorsan csökkenő költségei, amelyek felülmúlják az energiarendszert érő jelenlegi rövid távú megrázkódtatásokat” – mondta Remi Eriksen, a DNV vezérigazgatója.
A DNV előrejelzése szerint a napelemek globális élettartamra vonatkoztatott fajlagos energiaköltsége (LCOE) várhatóan a jelenlegi 50 USD/MWh szintről körülbelül 30 USD/MWh-ra csökken a század közepére, amikorra az egyes projektek költségei jóval 20 USD/MWh alatt lesznek majd.
Míg a PV változatossága miatt a legalacsonyabb átlagos energiaárat (capture price) kínáló technológia, a jelentés szerint ezek az árak nem jelentik majd a PV-termelés erőteljes növekedésének csökkenését, mivel a napelem-plusz-tárolós PV-rendszereket olyan „csomagokként” tervezik, amelyek igény szerint képesek energiát termelni, akárcsak a vízerőművek, az atomerőművek vagy a tüzelőanyag-erőművek.
A kutatás szerint 2038-ra a napelem-plusz-tárolós rendszerek árelőnye a hagyományos fotovoltaikus erőművekhez képest globális átlagban meghaladja majd a költséghátrányt, 2050-re pedig a telepített napelemek fele saját tárolóval fog rendelkezni.
A DNV nettó nullához vezető terve – a szervezet a nettó nulla kibocsátás 2050-re történő eléréséhez, és a globális felmelegedés 1,5°C-ra történő korlátozásához való legmegvalósíthatóbb útja – szerint a megújuló energiaforrások beruházásait háromszorosára kell növelni, a hálózati beruházásoknak pedig több mint 50%-kal kell növekedniük az elkövetkező tíz évben.
Míg a globális szén-dioxid-kibocsátás évenkénti 8%-os csökkentésére van szükség ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó nullát, 2021-ben a kibocsátás meredeken emelkedett, és 2022-ben akár olyan alacsony, mint 1%-os kibocsátáscsökkenést is kimutathatnak a kutatások.
A nettó nulla elérése érdekében a DNV szerint „a teljes politikai eszköztárat be kell vetni”, beleértve a magasabb szén-dioxid-adókat, támogatásokat, szigorúbb kötelezettségeket, tilalmakat, és pénzügyi ösztönzőket a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiaforrásokkal való felváltására, valamint intelligensebb szabályozást és szabványokat.
„A COP27 közeledtével fontos, hogy a politikai döntéshozók felismerjék az energiamix szén-dioxid-mentesítésében rejlő hatalmas lehetőségeket, tekintettel az éghajlatváltozás hatásainak növekvő költségeire” – mondta Eriksen.
„Létezik a technológia a nettó nulla kibocsátás eléréséhez 2050-re, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, ki kell használnunk a szakpolitikai eszköztár teljes hatókörét.”
The post 2050-re a napelemek a globális villamosenergia-termelés 38%-át adják majd appeared first on Napelemespályázatok.
]]>The post Sunova Solar napelem appeared first on Napelemespályázatok.
]]>The post Sunova Solar napelem appeared first on Napelemespályázatok.
]]>The post Elkészült a Duke Energy 700 MW-os floridai PV portfóliójának végső projektje appeared first on Napelemespályázatok.
]]>A Hardee megyében található 74,9 MW-os Charlie Creek naperőmű az utolsó helyszín a 10 napelemes létesítmény közül, amelyek a vállalat Floridai Közszolgálati Bizottsággal közös többéves tervének részét képezik, mely célja hogy 2018 és 2022 között 700 MW napenergia-termelést biztosítsanak.
Sőt mi több, a társaság a következő két éven belül több mint kétszeresére kívánja növelni az államnak ezen forrásból történő áramellátását.
„2024-re 1500 MW napelemes energiatermelést tervezünk folyamatban lévő stratégiánk részeként, hogy tisztább, intelligensebb energiamegoldásokat kínáljunk, amelyek minden floridai ügyfél javát szolgálják”. Mondta Melissa Seixas, a Duke Energy Florida elnöke.
„A több mint 2 milliárd USD összértékű befektetéssel a Duke Energy Florida napenergia-termelési portfóliója 25 hálózatra kapcsolt naperőművet fog tartalmazni. Ez minden floridai ügyfél javát szolgálja majd, és 2024-re körülbelül 1500 MW kibocsátásmentes termelést biztosítanak nagyjából 5 millió napelempanel által” – áll a Duke Energy közleményében.
2021 júliusában a Duke Energy bejelentette, hogy leányvállalatán, a Duke Energy Floridán keresztül egymilliárd amerikai dollárt tervez befektetni Floridába. Nemrégiben elkötelezte magát amellett, hogy 2035-ig kilép a szénenergiából, amely a vállalat szerint „a legnagyobb tervezett szénflotta-megszüntetés az iparágban”.
Az észak-karolinai charlotte-i székhelyű vállalat, amely ígéretet tett arra is, hogy 2030-ig energiájának kevesebb, mint 5%-át állítja elő szénből. Nettó nulla célkitűzéseit szintén kiterjesztette a Scope 2-re és bizonyos Scope 3-as kibocsátásokra.
The post Elkészült a Duke Energy 700 MW-os floridai PV portfóliójának végső projektje appeared first on Napelemespályázatok.
]]>The post India 2023-ra 20 GW napelemet épít ki appeared first on Napelemespályázatok.
]]>FY2022-ben India hozzávetőleg 10,1 GW közüzemi szintű napelem-kapacitást és további 2,2 GW tetőtéri napelem-kapacitást épített ki. A három legjobban teljesítő állam pedig Rajasthan (6 GW), Gujarat (1,9 GW) és Uttar Pradesh (0,5 GW) volt.
FY2023-ra azonban körülbelül 16,5 GW új, közüzemi méretű napenergia-projekt és 3,5 GW tetőtéri napenergia-projekt üzembe helyezése várható. Közölte a JMK a 2022. Éves Indiai Solar Report Card-ban.
Továbbá, március végén India mintegy 46 GW közüzemi méretű napelemes kapacitást helyezett üzembe. További 43,6 GW-ot tartalmaztak a projekt-pipeline-ok, és a JMK szerint ezekre a projektekre már a fordított aukciók is lezárultak.
Annak ellenére, hogy az indiai kormány megpróbálta csökkenteni az ország kínai modulimporttól való függését a napelemekre és modulokra kivetett alapvámmal, az országba érkező modulok túlnyomó része továbbra is kínai beszállítóktól származott.
Összességében több mint 21 GW PV modult szállítottak Indiába a 2022-es pénzügyi évben, és az öt legnagyobb modulszállító kínai volt, ami az összes szállítás közel háromnegyedét teszi ki.
A LONGi végzett az élen az összes modulszállítmány 23,4%-ával (ami nagyjából 4,9 GW modult tesz ki), a második a Jinko Solar 22,3%-kal (4,6 GW), a harmadik a Trina Solar 14,8%-kal (2,9 GW), a Znshine 6,2%-ot( 1,3 GW), a Risen pedig 5,6%-ot (1,2 GW) szállított. A fennmaradó részt más beszállítók névsora alkotja, amelyek túlnyomórészt Indiából származnak.
Eközben a Sungrow, a Sineng és a Huawei volt a három legnagyobb inverter beszállító Indiában FY2022-ben, összesen mintegy 11,5 GW sztring- és központi invertert szállítva.
Forrás: https://www.pv-tech.org/india-to-add-20gw-of-solar-pv-in-fy2023/
The post India 2023-ra 20 GW napelemet épít ki appeared first on Napelemespályázatok.
]]>The post A perovszkit cellák záróirányú előfeszítése veszélyezteti a technológia életképességét appeared first on Napelemespályázatok.
]]>Dongchen Lan és Martin Green, az UNSW Sydney kutatói, a Joule folyóiratban nemrégiben megjelent cikkükben azt találták, hogy a napelemmodulban lévő, árnyékolttá váló perovszkit cellákat a nagyobb kimeneti áramerősséggel rendelkező cellák záróirányú előfeszítéses működésbe kényszeríthetik.
Szerintük ez demonstrálta azt, hogy a perovszkit cellák „a szilíciumcellák problémáin túl további kihívásokkal is szembesülhetnek”, amelyek akadályozhatják potenciális kereskedelmi forgalomba hozatalukat.
A záróirányú előfeszítés akkor alakul ki, amikor a napelemben generált elektronok rossz irányba áramlanak, az anódtól a katódig, ami jelentősen csökkenti az áramot és a teljesítményt.
A tudósok rámutattak a perovszkit napelemek záróirányú előfeszítési kihívásaival kapcsolatos kutatások hiányára is. „A záróirányú előfeszítés hatásának magasabb szintű megértése és megoldása szükséges ahhoz, hogy a perovszkit napelemek kereskedelmi valósággá váljanak” – mondták.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a leginkább megterhelő tartóssági problémák a terepen elhelyezett modulok esetében akkor merülnek fel, amikor a cellák záróirányú előfeszítést kapnak, mondta Lan és Green.
Eredményeik nyomán a kutatók számos stratégiát javasoltak a záróirányú előfeszítés általuk felfedezett előfordulásának mérséklésére. Ezek közé tartozik a „hosszú vékony cellamodul kisebb cellákra való felosztása soros/párhuzamos kapcsolással”, amit a vékonyréteg- napelem gyártó First Solar már megtett moduljaival, miután kimutatták, hogy azok érzékenyek az átmeneti árnyékoltságra.
Emellett egy másik stratégia alkalmazása magában foglalja a bypass védelem biztosítását az összes perovszkit cellában, ahelyett, hogy minden 20-24 cellához bypass diódát biztosítanak, mint ahogyan a legtöbb szilícium modul esetében. Ezt a megoldást Lan és Green szerint ráadásul alacsonyabb költséggel lehetséges megvalósítani.
Az év mozgalmas volt a perovszkit-kutatásban. Csak az elmúlt két hónapban egyes kutatók azt nyilatkozták, hogy a perovszkit-szilícium napelemmodulok környezeti szempontból előnyösebbek, mint a hagyományos szilícium-heterojunkciós (HJT) modulok 25 éves élettartam alatt, míg mások két világrekordot állítottak fel a perovszkit-szilícium tandem napelemek 30%-os hatékonyságával.
Júniusban továbbá az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (DOE) Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriuma (NREL) felfedte, hogy az ón-ólom perovszkit cella képes leküzdeni a stabilitási problémákat és javítani a hatékonyságot, legutóbbi kísérletük pedig 25,5%-os konverziós hatékonyságot eredményezett.
The post A perovszkit cellák záróirányú előfeszítése veszélyezteti a technológia életképességét appeared first on Napelemespályázatok.
]]>The post 2022-ben rekord mennyiségű napelemet telepít Európa appeared first on Napelemespályázatok.
]]>A több mint 39 GW-os napelem várakozást felülmúló adata jelentős ugrás a tavalyi 27 GW-hoz képest, amely már önmagában is egy évtizedes telepítési rekord volt.
Ukrajna orosz inváziója és az azt követő energiaár-emelkedés után az európai kormányok a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítására törekednek, hogy csökkentsék az orosz energiaimporttól való függésüket.
Az SPE szerint az orosz „energiaellátás fegyverré tétele” hatalmas löketet adott a megújuló energiaforrások telepítésének a régióban ebben az évben, 39 GW újonnan kiépített napelemmel, ami 4,6 BCM orosz gáznak felel meg.
„Minden megawatt napelemmel és megújuló technológiával előállított energia kevesebb fosszilis tüzelőanyagot jelent Oroszországból” – mondta Walburga Hemetsberger, az SPE vezérigazgatója. „Az európai napelemek a lehető leggyorsabban terjednek a nehéz télre számítva.”
Május 18-án, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, az EU átfogó REPowerEU programja részeként bemutatta frissített uniós napenergia-stratégiáját, amely 2025-ig 400 GW, 2030-ra pedig csaknem 740 GW napelemet céloz meg. A PV Tech feltárta mit jelent a REPowerEU az európai napenergiára tekintve az Insights webinárium-sorozat egyik részében, amely itt ingyenesen megtekinthető.
Az Európai Bizottság (EB) a PV-t „e törekvés vezetőjének” nevezte, de a Wood Mackenzie elemzői nemrégiben arra figyelmeztettek, hogy a technológia hozzájárulása veszélyben forog a magas nyersanyagköltségek, a logisztikai kihívások és az emelkedő modulárak miatt.
Mindezeken felül Dries Acke, az SPE szakpolitikai igazgatója szerint „az egyik valódi kihívás, amellyel az ágazatnak szembe kell néznie, a kritikus képzettségi hiány”, amely „azt kockáztathatja, hogy nem lesz annyi telepítő és projektfejlesztő, mint amire szükségünk van”.
„Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai energiabiztonság stratégiai tervezése során” – tette hozzá.
Mindazonáltal a mai számadatokat az európai vezetők és a napenergia-ipar egyaránt üdvözölni fogják, azonban Acke felhívta a figyelmet arra, hogy „ezen a télen és minden azt követő télen” szükség van ilyen lépésekre a megújuló technológiákkal kapcsolatban.
A REPowerEU-n túl a PV Tech megvizsgálta, hogyan teljesíthet Európa a stratégiában meghatározott 740 GWdc napenergia-célértéken felül, ugyanis sok érdekelt fél az 1 TW 2030-ig történő megvalósítását szorgalmazza.
Mindeközben az EB olyan szabályozást javasolt, amely önkéntes célként tűzi ki a gázigény 15%-os csökkentését 2023. március 31-ig, és a közös gázvásárlás gyakorlatát szorgalmazza a költségek csökkentése érdekében. A „Gáztakarékosság a biztonságos télért” terv lehetőséget adna az EB-nek arra is, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően az ellátás biztonságáról szóló „uniós riasztáson” keresztül, kihirdesse a gázkereslet kötelező csökkentését.
The post 2022-ben rekord mennyiségű napelemet telepít Európa appeared first on Napelemespályázatok.
]]>